Mint minden keményítőnapomon, ma is bajban voltam a reggelivel (a többi napon sem gyümölccsel szoktam indítani, hanem a napi választékból valami könnyebbel), így aztán ki is maradt.
Egyébként is 10-re mentem dolgozni, ami nekem pont az az időpont, hogy előtte már nem tudok reggelizni. Ébredés után rögtön nem tudok enni, később meg már nincs időm.
Ebédre persze elfelejtettem magammal vinni a tegnap esti sült zöldséget... nem baj, jó lesz vacsorára...
Megint elámított a munkahelyi olcsó büfé. Petrezselymes krumpli 180Ft!!! Bár nem is volt túl nagy szám, hűtőből kivett, mikrózott krumpli.. :D de legalább olcsó!
4-kor végeztem a munkában, onnantól kezdve a vacsoraidőig kész rémálom volt!! Annyira szenvedtem, hogy nem is igaz! KELL VALAMI FINOM!! 10 percenként körbenéztem a hűtőt, hogy nem bújik-e meg valami.. BÁRMI, amit ehetnék, és nem csalás... de sajnos semmi finomság nem teleportált be oda... Igazából folyt a nyálam egy kis csokiért.. csak egy kis wafelini... mivel itthon nem volt semmi készlet, az is megfordult a fejemben, hogy leugrok a boltba.. "egy kis csoki nem árt"... Lehet, hogy valóban nem ártana meg az az egy szeletke.. viszont akkor borul az ELV! A kitartás nagyon fontos.. tényleg nem attól az egy csokitól fog elhízni az ember, DE! ha egyszer megengeded magadnak, akkor legközelebb, amikor előjön a kisördög, már könnyebben mondasz neki igent, lévén, hogy "óóó legutóbb se volt semmi baj belőle"..
Úgyhogy küzdöttem tovább magammal, és nem mentem le a boltba :D
7-ig bírtam, akkor megmelegítettem a tegnapi zöldséget :) Még így másnaposan is meglehetősen finom volt! :)
És mint mindig, amikor valami finomság után sóvárgok, most is kiderült, hogy elég volt valami normálisat enni :))
